Kína reagált Trump ultimátumára – Moszkva elégedett lehet a válasszal

Hszi Csin-ping kínai elnök Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel tárgyalt Pekingben.

Hszi Csin-ping kínai elnök Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel tárgyalt Pekingben.
Hszi Csin-ping először maradt távol egy BRICS-csúcstalálkozótól – ráadásul épp akkor, amikor India látványosan rivaldafénybe került Brazíliában. A kínai elnök távolmaradása nemcsak Peking belső válságaira, hanem a BRICS eróziójára is utalhat, miközben Lula és Modi gesztusai új geopolitikai egyensúly kezdeteit jelezhetik – akár Washington örömére.
Egyre hűvösebb az Európai Unió viszonya Kínával.
Bajban lehetnek a Kelet urai a The Telegraph szerint.
A két vezető közel másfél órás telefonbeszélgetése után újra indulhat az amerikai-kínai párbeszéd, bár a feszültségek továbbra is jelen vannak. Hszi Csin-ping például figyelmeztette Trumpot.
Szabó Bálint trombitálással akarta megzavarni Hszi Csin-ping kínai elnök magyarországi látogatását.
Cosmin Popa szerint fokozódik Oroszország hibrid háborúja, és Moszkva „trójai falóként” tekint Romániára.
Magyarországon ma nem az az elsőrendű kérdés, hogy mi lesz valamelyik adókulccsal. Vaknak, süketnek, ostobának kell lenni ahhoz, hogy valaki ezt higgye.
Az oroszok mellett Kínával is nagy alkut kötne az amerikai elnök.
Miközben Zelenszkij szerint Kína fegyverekkel és lőporral támogatja Oroszországot, Moszkva ideiglenesen visszaállítja Volgográd és Szentpétervár szovjet kori neveit a Győzelem Napja alkalmából.
A volt ukrán külügyminiszter szerint Trump egyszerűen úgy látja, Oroszországgal nagy dolgokat valósíthat meg, Ukrajnára pedig nincs szüksége.
Gazdasági háború az amerikaiakkal, változó világrend, Kína pedig áll a kihívások elébe.
„A történelem és a valóság azt mutatja, hogy Kína és Oroszország jó szomszédok, amelyeket nem lehet elválasztani egymástól” – mondta a kínai elnök.
A megválasztott amerikai elnök unortodox külgazdasági politikájával törné meg a jeget a nemzetközi világban.
Számos kérdésben egyeztetett a megválasztott amerikai elnök Hszi Csin-pinggel.
De kell neki Németország és Nagy-Britannia is. Kanadáról nem is beszélve.
Az elmúlt esztendőben Peking fokozta a katonai nyomásgyakorlást Tajvan közelében.
A Kreml hétfőn közzétette azoknak a vezetőknek a listáját, akik ilyen táviratot kaptak az orosz elnöktől.
A hírügynökség szerzője arra a megállapításra jutott, hogy természetesen Putyinnak fog kedvezni az új amerikai elnök.